Egy barátunktól Somogyi-Tóth Dánieltől hallottam, hogy a repülőtér idén ünnepli 70. születésnapját. Utánanéztem, így tudtam meg, hogy Ferihegyen már a negyvenes évek elején építettek egy repteret, ami a II. világháború alatt súlyosan megrongálódott. 1947-ben kezdték helyrehozni a repülőteret és felépíteni a most 1-es terminálként ismert épületet, amit 1950. május 7-én adtak át és 2012-ben zártak be a forgalom elől. Azt már a férjemtől tudtam meg, hogy mitől is olyan különleges ez az épület. A tervező Ifj. Dávid Károly egy olyan épület alaprajzát álmodta meg, melynek felülnézeti képe egy repülőgép. A gép törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a város felöli homlokzat, szárnyai pedig a felszálló mező felé néző emeletes épületrészek. Az épülettömb kifutópályára néző frontjára Dávid, kilátóteraszt és terméskő borítású oszlopokon álló két irányítótornyot is tervezett, ezek mintázták a képzeletbeli repülőgép motorjait. Ezt a történetet megismerve kezdtem bele a kép készítésébe. Az utasforgalmi épülethez 1950-es kiadású magyar bélyegeket használtam fel, ezzel utalva az épület születési évére. Háttérként az égbolt kékjét festettem meg, magyar repülős bélyegek segítségével. Férjemet kértem meg, hogy a sok-sok repülős bélyegből válasszon ki olyanokat, melyek vélhetően megfordulhattak itt. Húsz darab került a képre, utalva a 2020-as évre.