Covent Garden Opera, London, 2023
2023.07.28.
Egy különleges kép születése – találkozás Marianela Nunez-zel és Carlos Acosta-val
Öt estén keresztül ünnepelte a londoni balettszerető közönség Carlos Acostát, akit kritikusok széles köre századunk legjobb férfi táncosának, a 20. századi Rudolf Nurejev utódának tekintenek. A rendezőként és koreográfusként is nagyra tartott művész kerek születésnapja alkalmából tért vissza rövid időre kiemelkedő sikerei színhelyére, a Royal Opera House-ba és élvezte itt valószínűleg utoljára a rá irányuló rivaldafényt és szeretetet.
Acosta 1973-ban született Kubában és ott a Nemzeti Balett havannai iskolájában végezte el tanulmányait. Az ott diktált fegyelem és nevelőmunka tette futballőrült tínédzserből táncos-világnagysággá. Miután több nagy nemzetközi balettversenyt megnyert, beleértve a legrangosabbat, a Prix de Lausenne versenyt 1990-ben, tekintélyes nemzetközi társulatokhoz került és végül a Royal Ballet tagjaként Londonban lelt otthonra. Huszonnyolc év után 2016-ban fejezte be itt aktív táncosi karrierjét. Addigra gyakorlatilag a világ balettirodalmának összes érdemleges szerepében megmutatta magát, a Spartacustól Rómeóig. Utolsó bemutatója az általa koreografált Carmen volt, ezzel zárta le egyben ragyogó pályafutását. Utolsó fellépésén legjobb barátjával, Marianela Núñezzel táncolták a főszerepeket. Az argentín születésű Núñez is világhírű, négy alkalommal választották meg balett-kritikusok a világ legjobb primadonnájának, utoljára 2022-ben. A Carmen című balett ihletett meg engem, amikor azt egy DVD felvételen láttuk 2022-ben. Képemmel igyekeztem megragadni meg azt a hangulatot, feszültséget, amit a táncosok a színpadon létrehoztak.
A kép elkészülte után elküldtük azt emailen Carlos Acosta-nak. Ő hamar válaszolt, írta, hogy nagyon tetszett neki a kép és felajánlotta, hogy örömmel szignálná ő is azt.
Egy világsztárral nem egyszerű a szervezés, de a születésnapi ünnepségsorozat adta magát és végük megkaptuk a meghívót Acosta csapatától a sorozat harmadik estéjére, ahol az előadás után került sor a különleges eseményre. A két sztár, egyben két barát szignálta Carmen á lá Acosta című képemet, így talán ez lett a világ egyetlen olyan képzőművészeti alkotása, amelyet nem csak maga az alkotó, hanem modelljei is aláírásukkal szentesítettek. A találkozóra ajándékokat is vittünk. Marianela Núñeznek a Hattyúk tava című képet adtam át, amely utoljára négy hónapig a londoni magyar nagykövetség fogadótermét díszítette. Carlos Acostának, aki nagyon büszke kubai származására, a kubai bélyegek felhasználásával készült Kubai gyermekrajzok című képpel kedveskedtem. A képeket mindketten örömmel teli meglepetéssel fogadták, csodálkoztak és elmondták, korábban nem tudták, hogy bélyegekkel is lehet ilyen kollázst, montázst készíteni. Elmondtam nekik, hogy saját munkáimra a MoCoMo betűszót találtam ki, mely a két fenti stíluson túl a mozaikra is utal.
A kerek évfordulós sorozat mind az öt előadásán Acosta kollégái és barátai ugyanazt a tíz, általa válogatott darabot adták elő. A táncosok az Acosta által 2016-ban alapított Acosta Danza együttes, a most igazgatása alatt működő Birmingham Royal Ballet és a londoni Royal Ballet tagjai közül kerültek ki. Maga Acosta korát meghazudtoló energiával négy balett-részletben lépett fel, ebből három alkalommal Marianela Núñez volt a partnere. Ők ketten ezeken az estéken táncolták el először a Jules Massenet Manon zenéjére koreografált hálószobai pas-de-deux-t. A bemutatott válogatás gyakorlatilag a teljes balettirodalomra kiterjedt, Petipa koreográfiájától Balanchine-on és Fokine-on át egyészen a közelmúlt híres brit koreográfusáig, Kenneth MacMillanig.
És néhány kép a találkozásról:
