A kép címét férjem, alkotótársam adta, mikor meglátta az elkészült alkotást. Amikor ezen a képen dolgoztam nem tudtam mi lesz majd a címe, csak egy dolog vezérelt, hogy a kiválasztott bélyegekből egy harmonikus kép szülessen.

Egy külföldi virág bélyegsorozat volt a kiindulópont, ehhez a Magyar népművészet bélyegsorozatból választottam ki négy hozzá illő színt. Miután elkészültem a 30 db köralakú motívummal, már csak a háttérszín volt hátra! Ez mindig nehéz feladat. Fehéret nem szerettem volna, de melyik színt válasszam? Szerencsére nem raktam még el azokat a bélyegeket, melyet Sutóczki Csaba bélyeggyűjtő barátunktól kaptam. Ezek között voltak azok az 1938-ban első királyunk, Szent István halálának 900. évfordulójára kiadott bélyegekből készített bündlik (100 db egyforma bélyeg), melyeknek nagyon szépek a színei. Ezek közül választottam ki ezt a 20 fillér névértékű piros színű bélyeget, melyből végül 240 db-ra volt szükségem. Ezt csak az érdekesség kedvéért említem meg, mert ezt minden kiállításon megkérdezik tőlem a látogatók, hány bélyeg van a képen? A kék virágok egy régi hímzett terítőből kerültek rá a képre.