Ez a kép felkérésre készült, a „Világok találkozása” címet kapta. Március végén egy ismeretlen hölgytől érkezett egy kedves levél. Felajánlott egy nagy cipősdoboznyi bélyeget a további alkotómunkához és elmesélte, hogy közel negyven éve foglalkozik az egyszarvú ikonográfiájával és szeretné, ha készítenék neki egy egyszarvús képet. Örömmel válaszoltam igennel, bár korábban csak mesékben találkoztam egyszarvúval. Kiderült, hogy nagyon sok művészi alkotáson szerepelnek egyszarvúak.
 

A leghíresebb egyszarvú ábrázolás Párizsban látható egy, a XV. században Flandriában szőtt falikárpiton, a címe „Hölgy az egyszarvúval”. Az eredetileg nyolc részből álló alkotásból hat maradt fenn. Mindegyik kép egy előkelő fiatal hölgyet ábrázol, aki egy kecses egyszarvú és egy szelíd oroszlán társaságában tapasztalja meg a hat érzéket: hallást, látást, szaglást, ízlelést, tapintást, vágyat. Az egyszarvú a tisztaság, a szüzesség jelképe, az oroszlán pedig a szilárdság, bátorság és állhatatosság szimbóluma.
 

Debrecennek is van egy gyönyörű egyszarvú ábrázolása. Ma a Déri Múzeumban láthatók a „Gyógyszertár az arany egyszarvúhoz” patika felszerelései, berendezései, és cégére. A patika cégérében félköríves sugárkoszorúban az 1772-es évszámot és az egyszarvút helyezték el.
 

Ilyen előzmények után született meg az én alkotásom, melyen az egyszarvúval szemben egy ló ágaskodik. A háttérhez régi magyar bélyegeket használtam fel. Hogy miért pont ezeket, miért pont így? A választ magam sem tudom, majd valaki valamikor megfejti ezt a rejtvényt.