Rengeteg kongói bélyeget kaptam a MH Gábor Áron Bélyeggyűjtő Körétől. Kihívást jelentett számomra, hogy mit tudok ezekkel a bélyegekkel kezdeni. Egyrészt nehéz feladatnak tűnt, ugyanakkor könnyűnek is, hiszen minden fajta előzetes elképzelés nélkül ültem le a munkaasztalhoz. Betettem egy CD-t a lejátszóba és elkezdtem rakosgatni a bélyegeket egymás mellé. Egy este alatt elkészültem vele. Másnap elvittem a keretezőhöz. Amikor kiválasztottam hozzá a keretet, még nem tudtam mi lesz a kép címe. Amikor készen lett hazavittem, kicsomagoltam. Férjem ekkor látta először, ránézett, és így kiáltott fel: „Hallom az afrikai dobok hangját, tamtam, tamtam…”.

Egy megjegyzés csak, újból bebizonyosodott, hogy milyen fontos a keret. Egy jó keret a képet felöltözteti, kiemeli annak mondanivalóját.