…csak a mi szerelmünk bizonyos
Szeptember végén meghívást kaptunk a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumba a „Magda, a Szabó” színházi játék ősbemutatójára. A színházi est Szabó Magda és férje Szobotka Tibor szerelméről, kapcsolatáról szól. A produkciót három ember hozta létre Krajcsi Nikolett, Szabó Magda szerepében; férje Mészáros Tibor, mint Szobotka Tibor és a darab rendezője; valamint Porkoláb Gyöngyi ötletgazda, az előadás produkciós vezetője. Az előadás minden percét élveztük, remek volt; csak ajánlani tudom mindenkinek, nézzétek meg. Ennek az estének köszönhető ez a kép. Hazafelé a kocsiban már arról beszéltem férjemnek, hogy hogyan fogom megcsinálni. Akkor már tudtam, hogy a kettőjükről készült fénykép kerül a központba, szerepel rajta majd a főnix madár és a háttérben ott lesznek a könyvek. A főnix madárnak kettős jelentése van. Egyrészt Szobotka Tibor hasonlította feleségét a főnix madárhoz, mint aki mindig megerősödve újjászületik. Másrészt az írónő büszke volt debreceni gyökereire, és Debrecen város jelképe egy főnix madár.
Befejezésként szerepeljen itt az első kritika a képről:
„Nagyon tetszik a kép, újfajta megfogalmazásban mutatod be Szabó Magdát. Ebben az esetben nem is ő a fontos, hanem a férje, akiről sokkal kevesebb szó esik, mint róla. Sőt, nem is a férje, hanem maga a család és még Szabó Magda fel is néz a férjére, ami a klasszikus magyarországi családi szerepeket erősíti. Ugyanakkor ott van a tűz, a főnixmadár tüze, ami megjeleníti az író tehetségét és egyben Debrecenre is utal. A könyvek szintén klasszikusan a tudást testesítik meg. Ilyen képet nem is láttam az íróról, mindig csak ő van a képeken, egyedül. Ez másfajta látásmódra utal, a háttérben lévő embert emeli egyensúlyba vele és a boldogságukat is bemutatja. Nem a vészterhes kort hangsúlyozza.” (Császi Erzsébet)
