Visszatekintés - 2025
- Szendrei Judit
- 2025. dec. 27.
- 2 perc olvasás
Az idei évre való visszatekintést a februári londoni kiállítással, a Shoreditch negyedben tartott London Contemporary című eseménnyel kezdem. Azért ezzel, mert az itt kiállított kép sajnos most is ugyanúgy aktuális, mint akkor volt.
A kép, melynek címe Csatamező: Tegnap. Ma! Holnap? az én tiltakozásom a napjainkban dúló háborúk ellen.
A fotók a megnyitón készültek, angol és magyar barátainkkal együtt:
Az Ukrajnában dúló háború elleni tiltakozásként, átérezve a menekülők fájdalmát, kiszolgáltatottságát, készítettem az Akiért a harang szól című képet, sajnos ez nem ebben az évben volt.
Amikor bemutattam itt a hírlevélben, a háború 52. napját írtuk, most pedig már a negyedik év vége felé közeledünk.
E téma befejezéseként adjon nekünk reményt a Legyen béke már! című képem, mely 2021-ben született. A római Magyar Akadémián rendezett kiállításom kapcsán Rómában volt alkalmunk megcsodálni különböző korok művészi alkotásait. Feltűnt, hogy a galamboknak minden korban nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az ókorban az emberek az istenek követeinek tartották őket, az ókeresztény ábrázolásokon a galamb az emberi lelket szimbolizálta, ma elsősorban a béke szimbólumaként ismerjük. Ezekből a gondolatokból született ez a képem.
Visszatérve az idei eseményekhez hadd írjak pár szót a 21. „Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok” keretében a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban rendezett kiállításomról.
A család vendégeiként alkalmunk volt találkozni Regina Dietzold-dal, a tágabb Károlyi család tagjával, aki Németországból érkezett. Erre a kiállításra olyan képeket vittem, melyek a természethez kötődnek. Regina kedvence az SOS természet című kép lett. Regina, aki hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozik egy nagyon megtisztelő cikket írt rólam a brémai Martinsklub lapjában, a Das Magasin vom Martinsclub című negyedévente megjelenő lapban. A cikk ugyan németül íródott, de talán a címét mindenki megérti így is: Jelentős művészeti alkotások kicsi papírból”
Idén az érdeklődők láthatták még alkotásaimat Szolnokon, Debrecenben, Berettyóújfaluban, Budapesten is. Sok élményben volt részünk ebben a különleges évfordulós évben, tíz éve készítettem az első bélyeggel festett képemet. Akkor még nem tudtam, hogy Antal Péter ezt a nevet adja ennek a különleges technikának, amivel alkotok.
Kiállításokon rendre megkérdezik tőlem, hogy mi is ez, amit én csinálok? Mozaik? Kollázs? Montázs? Így született meg a MoCoMo Art by Stamps kifejezés, melyhez egy kép is társul.
2015-ben az induláskor kislányomnak szerettem volna örömet szerezni. Eszembe se jutott, hogy képeimmel, kiállításaimmal sokezer embernek szerzek majd örömet a világ több országában: Anglia, Hollandia, Belgium, Olaszország, Luxemburg, Románia, Szlovákia, Írország. Utoljára hagytam Kínát, itt a látogatók száma meghaladta az egymilliót.
Sok embernek szeretnék köszönetet mondani a támogatásért: szűkebb- és tágabb családomnak; a bélyeggyűjtőknek; a kiállítások látogatóinak; a hírlevél olvasóinak; azoknak, akik hittek és hisznek bennem. Szeretném ezt a támogatást egy olyan képpel megköszönni, amelyet sajnos már nem tudunk kiállítani, mert a UPS szállító cég elvesztette valahol London és Dublin között félúton.
A Remény című képem a covid járvány idején készült, Szent Mihály arkangyalt idézi a római Angyalvár tetejéről, aki kardja hüvelybe helyezésével jelzi, hogy legyőzte a gonoszt (akkor pestis járvány dúlt).
Ezekkel a gondolatokkal kívánok minden kedves olvasómnak sikeres Boldog Új Évet, jó egészséget!
Hozzászólások